Fontos tudnivalók a keresztelésről, elsőáldozásról, bérmálásról, betegek kenetéről, esküvőről, temetésről, egyházközségi hozzájárulásról.
Keresztelés:
A gyermeket 6 éves koráig a szülők és keresztszülők hitére kereszteljük. A keresztszülő hitét példamutatóan élő keresztény legyen.
Ezért nem javasolt, hogy egy távol lakó rokont válasszanak ki, akivel nincs lehetőség a rend-szeres találkozásra. A keresztszülő olyan legyen, aki ismeri és támogatja keresztelendőt, aki segíti őt lelki fejlődésének útján, és aki tanúskodik az evangéliumi életmódról, hitéről, tudatos döntéséről.
Az egyházjog előírásai alapján keresztszülő lehet:
– tizenhatodik életévét betöltött személy legyen,
– katolikus, megbérmált legyen,
– ha már házasságban él, házassága a templomban köttetett,
– éljen a hithez és a vállalandó tisztséghez méltó életet,
– ne kösse semmilyen kánoni büntetés,
– nem szükséges a keresztelendővel azonos neműnek lennie,
– a nem katolikus rokon, csak mint a keresztség tanúja kaphat szerepet
– ha valaki katolikus, de nem elsőáldozott, vagy nem bérmálkozott, vagy házas, de templomban nem kötött házasságot, akkor ő mint a KERESZTELÉS TANÚJA kaphat szerepet. Mellé választani lehet egy megfelelő keresztszülőt is. Szükséges a keresztszülőnek a saját plébániájáról egy “keresztszülői engedélyt” beszereznie. Minden gyermeket a lakóhely szerinti plébánián kell megkeresztelni. Ha nem ott szeretnék a liturgiát, akkor “keresztelési elbocsátót” kell hozni az illetékes plébánostól.
Csak a szülők, vagy egyik szülő kérheti a keresztelést.
Rokonok, barátok, ismerősök, nagymamák, gyermekvigyázók nem.
Elsőáldozás:
Az Eukarisztia, vagyis az Oltáriszentség Jézus valóságos teste és vére a kenyér és a bor színe alatt. Elsőáldozó az a személy, aki életében először veszi magához Jézus testét.
Elsőáldozó lehet:
– aki meg van keresztelve, és újonnan kitöltött keresztlevelét időben leadta a hitoktatónak, (Ha még nincs megkeresztelve, természetesen semmi probléma nincs, pótoljuk.)
– aki 1, 2. 3. és 4. osztályban járt hittanórára,
– aki rendszeresen, minden vasárnap jár szentmisére,
– aki maga is szeretne elsőáldozó lenni,
– elsőáldozás plébániánkon 4. osztályban van.
Bérmálás:
A bérmálás szentsége a KERESZTÉNY NAGYKORÚSÁG szentsége, amelyben megkapjuk ajándékul a Szentlelket, erőt és küldetést kapunk, hogy Krisztus tanúi legyünk az Egyházban és a világban. A Szentlélek a harmadik isteni személy, az Atyával és a Fiúval egylényegű. Pünkösd ünnepét, az egyházban a bérmálás szentsége teszi állandóvá.
A bérmálkozás feltételei:
– folyamatos hittanra járás felső tagozatban, és középiskolás korban,
– rendszeres (lehetőleg) heti misére járás,
– részvétel bérmálkozási felkészítőn,
– a bérmálkozásra készülők kapcsolódjanak be a plébánia életébe, ismerjék meg közösségeinket és végezzenek valamilyen szolgálatot.
Bérmaszülők:
A bérmálandónak, amennyiben lehetséges, legyen bérmaszülője. Ennek feladata azon lenni, hogy a megbérmált Krisztus valódi tanújaként viselkedjék, és híven teljesítse ezzel a szentséggel járó kötelezettségeit.
Ahhoz, hogy valakit a bérmaszülői tisztség vállalására engedjenek, szükséges:
– hogy maga a bérmálandó kérje,
– alkalmas legyen,
– tizenhatodik életévét betöltött személy legyen,
– katolikus, megbérmált legyen,
– ha már házas, házassága templomi legyen
– éljen a hithez és a vállalandó tisztséghez méltó életet,
– ne kösse semmilyen kánoni büntetés.
– nem szükséges a bérmálandóval azonos neműnek lennie
Ha a bérmaszülő más plébánia területén lakik, az illetékes plébánostól “bérmaszülői igazolást” kell kérnie.
Betegek kenete:
A betegek kenete az a szentség, amellyel az egyház a betegségben szenvedő híveit a szenvedő és megdicsőült Úrnak ajánlja, hogy megenyhítse és megmentse őket. Erőt ad a szenvedésben, megerősít a kísértések ellen. A halálos bűnöket eltörli, ha már gyónni nem tud, valamint a testi gyógyulást segíti. Ha valakinek súlyos betegsége van, vagy komoly műtétre készül, szintén kérheti a szentség felvételét. Felhívjuk a figyelmet, arra, hogy minden hó első péntekén lehetőség van arra, hogy az idős, beteg embereket otthonaikban felkeressük és meglátogassuk őket. Ha igényt tartanak erre, akkor kérjük a plébánián időben jelezni. Kérjük a hozzátartozókat, hogy ha idős beteg rokonuk van, akkor minden évben gondoskodjanak részükre a szentség felvételéről. Lehetőség szerint ne akkor hívjanak papot, amikor a beteg eszméletét vesztette. SÚLYOS TÉVEDÉS az is, hogy a beteg megijed a paptól, és a haláltól!
Esküvő:
Minden közlekedő embernek nagy gondjai lehetnek, ha el akar érkezni a célba, és nem ismeri az odavezető utat, nem tudja, hogy melyik sávba kell beállni. Nincs nála térkép, ami elvezetné a célhoz, a biztos garázsba. Talán többször is eltéveszthetjük az útelágazást. Éppen ilyen bonyolult útelágazás a házasság is. A helyes út megválasztására csak komoly megfontolás és a legfontosabb kérdések tisztázása után szabad vállalkoznunk. Azt az utat kell megtalálni, amelyen emberi életünk boldogságát eredményezi. Nem mindig tragédia, ha az ember úgy kezd bele valamibe: “ahogy esik úgy puffan” vagyis: örülök neki ha sikerül, de ha nem majd másképp folytatom. A házasság nem ilyen. Aki házasságra lép, annak mindig tudnia kell, hogy mit miért tesz. A jó házasságot nem kapja ingyen két ember, hanem fokozatosan kell felépíteni. Ez sikerülhet is, csak némi alap kell hozzá: a jegyesek legyenek egymáshoz valók, összeillők. Az együtt járás, jegyesség ideje alatt azt kell vizsgálni, hogy tudom-e szeretni harminc év múlva is? A jegyesoktatás nem old meg minden problémát, nem ad meg minden választ. Csak egy útjelző tábla szeretne lenni, a kereszteződésben, csak szempont a komoly megfontoláshoz, egy elem az építkezéshez.
A Házasságkötés jogi feltételei:
– Keresztlevelek (menyasszony és vőlegény)
– a keresztelés helye szerinti plébánia állítja ki (evangélikus és református fél esetén is szükséges)- az esküvő előtt legfeljebb három hónappal lehet kikérni.
– Házassági elbocsátó- az állandó lakcím szerint illetékes plébánia állítja ki (kiállításhoz be kell mutatni ott a keresztleveleket !)
– Ha valakik nem nálunk vesznek részt jegyesoktatáson, akkor hozniuk kell róla igazolást!
– Ha a jegyesek közül egyikük nincs megkeresztelve a házasságkötéshez PÜSPÖKI ENGEDÉLY szükséges. Ehhez a kérelmet a megkeresztelt fél állandó lakcíme szerinti plébániáján kell benyújtani. Az esküvő előtt legalább három hónappal el kell indítani az ügyet.
– Ha az esküvői tanúk más plébánia területén laknak, az illetékes plébánostól “esküvői tanú” igazolást kell beszerezni
Temetés:
Életünk velejárója az elmúlás is. Egyházunk imádságos lélekkel szeretne ott állni gyászoló testvéreink mellett és elhunyt szerettünket Isten irgalmába ajánlani. A keresztény ember számára fontos kell, hogy legyen az egyház jelenléte a temetés alkalmával. Ajánlott az elhunyt lelki üdvéért mondott szentmise, melyet nem csak a temetéshez kapcsolódva, hanem később is rendszeresen (pl. az elhunyt halálának évfordulóján) érdemes kémi, ez is hathatós segítője örök boldogságának és többet ér minden sírkőnél, virágnál, koszorúnál, gyertyánál, arra az elhunytnak nincs szüksége, de az érte mondott imára igen, az nyúlik csak át a halálon.
Temetés ügyintézése:
Miután a temetkezési hivataltól távoznak,, a halotti anyakönyvi kivonattal jelentkezzenek a plébánián telefonon való egyeztetést követően. Ha a plébánia területén lakó halottat vidéken vagy más plébánia területén temetik el, plébániánkról temetési engedélyt kell kérni és azt a temetés helyén kell bemutatni.
Egyházközségi hozzájárulás:
Az egyházközségi hozzájárulást minden katolikusnak arra a plébániára kell befizetnie, amelynek területén lakik. Tehát a plébániához való tartozás nem tetszőleges,hanem a lakóhely szerint automatikus. Szentmisére és más liturgikus cselekményekre, hitoktatásra, közösségbe a hívők szabad választásuk szerint járhatnak bármely katolikus templomba, plébániára. Ezeken a helyeken adományokat is tehetnek, ez azonban nem tévesztendő össze az úgynevezett “egyházi adóval”. Mivel a templom nem “különféle alkalmakra (születés, halálozás, esküvő) bérbe vehető terem”, hanem a közösség katolikus életének központja, ezért annak fenntartása, minden katolikus feladata. Egyben az egyházközségi hozzájárulás megfizetésével ki-ki megvallja a helyi egyházközséghez tartozását és katolikus identitását. Ha olyan valaki szeretne egyházi szertartást vagy olyan valakinek, aki az egyházközségi hozzájárulást nem fizette, méltányos közteherviselés címén minimum 5 évre visszamenőleg köteles azt megfizetni a stóla-díjon felül. Kivételt képez bizonyított szociális életkörülmény. Egyházközségi hozzájárulást minden 18. életévét betöltött bármilyen jövedelemmel rendelkező római katolikusnak kell fizetnie. Tehát, nem családonként, hanem fejenként értendő a hozzájárulás összege. Egyházközségi hozzájárulás mértéke nem változott, továbbra is 3.500.- Ft./fő/év. Az egyházközségi hozzájárulást a hivatali időben a plébánián illetve a területi pénzbeszedőnél lehet rendezni.
2018.01.12.